Boldogasszony Iskolanővérek – jövőtervezés

A Boldogasszony Iskolanővérek magyarországi tartománya arra vállalkozott, hogy jövőjét ne csak remélje, hanem tudatosan tervezze is, a Gondviselésben bízva, az emberi, szellemi, anyagi, spirituális erőforrásokat bölcsen számbavéve. „Hogyan lehetséges ez?” kérdezték válaszra nyitottan Máriával az Ő ráhagyatkozó lelkületével, és a kilenc hónapos folyamatban lassan bontakozott ki a válasz. Ebbe a közös keresésbe kapcsolódtunk mi be támogató útitársként, a folyamatot kísérő, keretező facilitátorként, és kaptuk meg a nővérektől a megtisztelő „apostolok” jelzőt.

A folyamat egy spirituális alapozó nyitóalkalommal indult, amelyet Miriam Altenhofen SSpS nővér vezetett, majd a helyzetkép kialakításához minden helyi közösséget meglátogattunk, megismerve jelenüket, kérdéseiket, szándékaikat. Ezek a mozaikkockák álltak össze a tartományi napokon, kirajzolva nem csak a jelen kontúrjait, hanem a jövő felé mutató kérdéseket, irányokat is. Az utakat kijelölő stratégiai kérdések megválaszolásával kijelölődtek a jövő építésének csapásirányai. Ezen utakon cselekvési tervek és szisztematikusan végiggondolások következnek, amelyből közös reményeink szerint élet születik a folyamat végén. Nekünk apostolnak keresztelt fejlesztőknek nagy örömöt, tanulást és lelki közelséget adott a hetvenkettővel (az összes nővérrel) való közösség megélése.

Isteni Ige Társasága (2015)

Az Isteni Ige Társasága (verbiták) évente kétszer szervez továbbképzést az állandó fogadalmat tett tagjai részére.

Idén március 2-4. között a budatétényi Szent Arnold Lelkigyakorlatos Ház adott helyet a 18 atya és testvér számára megtartott vezetői képzésnek, melyet az Egyházi Fejlesztők trénerei vezettek. A nyitó- és zárónapon a vezető személyisége került középpontba, míg a középső napon Lázár László vezetésével egy sűrű szakmai programot valósítottunk meg. A verbiták nyitottsága és vidámsága nagyban hozzájárult a program sikeréhez.

A zárókörben megfogalmazott gondolatok között ilyenek hangzottak el:
„Fontos, hogy megszólító, hasznos képzéseken vegyünk részt, amiben eddig még nem gyakran volt részünk.” „Meglepő volt számomra, hogy civilek vezettek minket, de jó volt látni tudásukat és elkötelezettségüket.” „Sikerült túllépnem önmagamon és a szakmai tudás mellett egymásról is nagyon sokat tanultunk.” „Úgy irányítottátok a kurzust, hogy beszélgessünk olyan dolgokról, amikről nem szoktunk beszélgetni.” „Majdnem kár, hogy már most befejezzük :).” „Annyira öröm van most bennem, hogy létrejött ez a kurzus, ami első a magyar rendtartományban… Amire vágytam, megtörtént.”

A képzésről a verbiták honlapján is található egy beszámoló.

Jézus Szíve Társaság (2015)

Február 19. és 22. között négynapos vezetőfejlesztő programot tartottunk a Jézus Szíve Társaság 12 testvére számára. A mai szerzetesközösségek számára nagy kihívás, hogy tagjaik vezetői pozíciókban dolgoznak, melyhez azonban gyakran nem rendelkeznek előképzettséggel és speciális felkészültséggel. Egyházi fejlesztőkként abban hiszünk, hogy személyes életutunkra rátekintve és összegyűjtve vezetői mintáinkat, tapasztalatainkat, mindannyian tudatosíthatjuk magunkban vezetői talentumainkat és ezáltal növekedhetünk vezetői szolgálatunkban.

A testvérek a program elejétől fogva nyitottan és érdeklődően kapcsolódtak a munkába. Láthatóan jól esett számukra a szakmai programokkal összefonódó sok spirituális elem az imától a bibliodrámáig. A négynapos programnak jó hátteret biztosított a ciszterci nővérek kismarosi monostora.

Váci Egyházmegye (EKIF) – iskolaigazgatók közti közösségfejlesztés

A Váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága azzal keresett meg minket, hogy a fenntartásukban lévő iskolák vezetése közötti emberi, szakmai szálakat húzzuk közelebb úgy, hogy közben a spirituális szálat is befonjuk ebbe a hálóba. A háló képe megihletett minket és ezt a hálózatfejlesztő munkát a bibliai emberhalász képre építettük fel. Azzal a céllal vágtunk bele a feladatba, hogy ne csak egy jó élményt és impulzust adjunk a 70-nél is több jelen lévő vezetőnek, hanem hálózatukat az érdekközösségtől az értékközösség irányába mozdítsuk. Inspirálni indultunk és egy végigdolgozott nap után feltöltve tértünk haza.

Váci Piarista Gimnázium (2015)

2015. február 12-én kommunikációs tréningnapot tartottunk a váci Piarista Gimnázium tantestülete számára.

A cél a megértés terének növekedése volt. Már e célkitűzésből is érezhető, hogy egy nap ehhez milyen mérhetetlenül kevés. Ha őszinték akarunk lenni, egész életünkben van mit tenni e cél elérése érdekében, ahogyan önmagunk és kommunikációs képességeink fejlesztésében is. Mivel is telt mégis ez a közös nap?
Figyeltünk magunkra, arra, hogyan vagyunk jelen egy-egy helyzetben, milyen érzéseink, milyen tetteink vannak, hogyan fejezzük ki magunkat, hogyan kapcsolódunk a másikhoz. Figyeltünk egymásra, megtapasztaltuk, hogy milyen szorosan összekapcsolódik az észlelésünk, értelmezésünk és szándékaink. Tudatosítottuk, hogyan a kommunikáció konfliktusokkal jár, mindig, amikor felvállaljuk saját különbözőségünket. De ez hasznos és elengedhetetlen része a kapcsolatoknak. Rátekintettünk ezért arra is, hogy miképp kezeljük a konfliktusainkat és ez mit hoz a konyhára nekünk, illetve milyen nehézségeket kell felvállalnunk emiatt.

Délután a bibliodráma módszerével – Jézus tanításának fényében – megértettük, hogy a kommunikáció valójában a kenyérszaporítás csodája. Jézus, bár megtehette volna, hogy a semmiből lakatja jól a népet, megkérdezte az apostolokat, hogy hány kenyerük és hány haluk van, és azt az élelmet áldotta és szaporította meg, amelyet tanítványai adtak a kezébe. Ugyanígy van ez velünk is: Jézus minket is megkérdez, hogy hány „kenyerünk és halunk” van, hogy milyen érzéseink, gondolataink, szándékaink, elkötelezettségünk, tudásunk, képességünk stb. van. Arra buzdít, hogy osszuk meg Vele és egymással mindezeket, mert Ő ezt szeretné megáldani és megszaporítani, ez által építi a közösséget közöttünk. A megosztás által pedig megvalósulhat a kommunikáció csodája, amelyben mindig valami több születik, mint amit külön-külön képesek vagyunk létrehozni.

Makói Szent István Egyházi Általános Iskola (2014)

A Makói Szent István Iskolához egy nehéz pillanatában csatlakoztunk, amikor a gimnázium bezárása mellett döntött a fenntartó. A kihívásokkal teli feladat a tanári karban a döntés kapcsán felszakadó érzések kezelése, a gyászfolyamat segítése, és a közösség megerősítése volt. Egy közösen szemlélt karácsonyi ikon segített a feldolgozásban. Az ikon előterébe belépve kerestük a közelmúlt: Mária-tapasztalatait (megterhelő dolgok, várandósság, szülési fájdalmak), József-tapasztalatait (elkülönülés, értetlenkedés, tanakodás, negatív gondolatok, értelemkeresés) és Jézus-tapasztalatait (újdonság, frissesség, jövő, lehetőségek). Ezeknek teret adva, az emóció-ráció-akció útján végigjárva egy nehéz, könnyekkel teli, de átmozgató és jövőbe mutató közösségi napot éltünk át együtt.

Kunszentmártoni Szent Márton Plébánia (2013)

A kunszentmártoni Szent Márton plébániáról közösségfejlesztésre érkező 24 fős csoport tagjai különféle szinteken és csatornákon kötődtek előzetesen az egyházközséghez. A plébánia fizetett munkatársaiból, a karitász feladatokat és a templom körüli teendőket végző önkéntesekből, a karizmatikus imaközösség tagjaiból, és katekumenekből álló csapat tagjai életkorban és tapasztalatban is igazi Isten Népe sokszínűséggel rendelkeztek. Ezek a különböző színek álltak össze egy szép szivárvánnyá, végigjárva a kapcsolódás, bizalomadás, konfliktuskezelés útját, amely végén az együttműködések játékos tapasztalatai következtek.

A közösség tagjai a plébánia jövőre vonatkozó terveivel és abban saját szerepük megfogalmazásával tértek haza.

Piarista házfőnökök képzése (2013)

Mit jelent házfőnöknek lenni ma a mindennapokban? Hogyan alakítsák a ház életét az anyagi, kapcsolati, szellemi, lelki téren? Zsolozsma vagy megosztás? Piarista házfőnökök közös két napos képzése során igazi személetváltásoknak, építő, megértéseket, közeledést hozó párbeszédeknek, gyógyító esetmegbeszélésnek, generációkat átölelő testvériségnek, őszinte kérdésfeltevéseknek és válaszkereséseknek lehettünk tanúi és külső támogatói.

Dugonics András Piarista Gimnázium (2013)

A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium vezetősége arra vállalkozott, hogy újragondolja, megfogalmazza és letisztítsa: mi az iskola küldetése (misszió), miben hisznek (credo), mik azok az alapértékek, melyek őket jellemzik és melyek továbbadására az iskola hivatott. Az alkotó munka összes termékeny feszültsége, izzadtsága és felszabadító öröme velünk volt, amikor a szavak mondatokká áltak össze, lendületbe hozva és megmozgatva nem csak  a vezetőséget, hanem később az egész tanári kart és szerzetesi közösséget.

Katolikus Egyetemi Lelkészség Szeged (2012)

Az Egyetemi Lelkészség a közösségek közössége egyházmodell szerint épül fel, ezért elsődleges fontosságú, hogy a közösségek vezetői fel legyenek készülve a közösségvezetés komplex feladatára. Az együtt töltött hétvége lelki, szellemi, szakmai téren is formálta a vezetőket és eszköztárukat egy olyan kipróbált módszerrel növelte, amely a közösségi alkalmak tudatosabb felépítését teszi számukra lehetővé. A közösségvezetők nem utolsó sorban maguk is közösségi taggá válhattak ebben a két napban és saját élményt szerezhettek, a vezetés terhét kicsit letéve.